Blog bejegyzésünkben megtudhatod a megoldást. Olvashatsz a zászlótanról (vixillológia), a zászlók jelentőségéről történetéről és a zászlóetikettről is.
Zászló – lobogó közti különbség
A zászlótan szerint a zászló rögzítve van a zászlórúdra (jellemzően homlokzaton használt fa zászlórúdról van szó), a lobogót pedig zsinórral vonják fel és le.
Manapság azonban a két fogalom már összemosódik: legtöbbször zászlónak hívják mindkét terméket.
Vexillológia – zászlótan
A vexillológia egy nagyon új tudományág. A név a latin szóból Vexillum (zászló) eredeztethető.
A heraldika (címertan) részterületeként a zászlók eredetét, fejlődésének történetét és a zászlók jelentőségét kutatja. Behatóan foglalkozik az egykori és jelenkori gyártási folyamatokkal és a zászlók szimbolikájának hátterével. Dokumentálja a nemzeti zászlók megjelenésének folyamatos változását.
A vexillológia segédtudományként a szimbolika, esztétika és művészettörténet tudományágaknak szolgál kiegészítő adatokkal.
Magyarországon 1995-ben jött létre a Magyar Vexillológiai Társaság, amely tagja lett a Nemzetközi Zászlótársaságok Szervezetének a FIAV-nak.
A Magyar Zászlómúzeum a világ első zászlómúzeuma. Balogh László alapította 1983-ban. Azóta folyamatosan figyelemmel követi és dokumentálja a világ nemzeti zászlóinak esetleges változását. Rendszeresen megjelenteti a Zászlómúzeum Infot, melyben a mindenkori aktuális változásokról tájékoztat.
A zászlók történelmi fejlődése
Már a történelem előtti időkben is használtak őseink „előzászlót”. Nagyobb csoportok vezetőt választottak maguk közül. Hivatalának jelvényeként a vezér fejdíszt viselt és hosszú, díszes botot tartott a kezében, amelyre valamilyen díszt erősített. Ezzel kimagaslott a többiek közül. Körülötte összegyűlhettek az emberek, valamint könnyebben követhető volt a menetelés iránya. Ezek voltak a mai zászlók elődei, a vexilloidok.
Kínában a selyem felfedezése után már a szövet zászlók terjedtek el, amelyeket lényegesen könnyebb volt vinni. A szélben mozgott, ami még jobban megragadta a figyelmet.
A 12. századtól kezdve uralkodók és területeik megjelölésére, valamint a nemzetség jelzésére is használták.
A keresztes háborúk során rengeteg zászlóra volt szükség, így a zászlók egyszerűsödtek, hogy gyorsabban lehessen elkészíteni őket. Így alakultak ki a keresztes zászlók.
A csatában fontos szerepük volt a zászlóknak, hogy meg tudják különböztetni az ellenséges csapatokat. A legfiatalabb tisztviselő volt a zászlóvivő. A csapatzászlót akár az élete árán is meg kellett védenie. A zászló elvesztése egyet jelentett a csapat becsületének elvesztésével.
A következő évszázadokban a céhek és városok is zászlókat kezdtek használni, majd a 17. században bevezették az egységes katonai zászlókat. A kereskedő társaságok is készíttettek saját zászlót.
A nemzeti zászlók megjelenése
Az első nemzeti zászlók a nemzeti identitás kialakulásával egy időben, a 18. század utolsó negyedében jelentek meg.
Cégünknél széles választékban kaphatók nemzeti zászlók. További információért kattintson ide!
Katonai csapatzászlók
A katonai csapatzászlók a mai napig a hazához fűződő hűséget jelképezik.
A 19-20. században egyre több szervezet, intézmény, párt vezetett be saját zászlót.
Mára a hovatartozás kimutatásának elengedhetetlen eszközévé vált: iskolák, klubok, sőt, baráti társaságok is készíttetnek egyedi zászlókat. A digitális textilnyomás elterjedésével akár már 1 db zászló is elkészíthető.
Kódlobogók a hajózásban
A hajózásban 1901-ben létrehoztak egy kódzászlósort, mely 26 betűvel és 10 számmal jelölt kódzászlóból áll. Minden lobogó megfeleltethető az ABC egy-egy betűjének, de elsősorban rövid, egyértelmű üzenetek közvetítésére szolgált egyenként vagy egymással kombinálva. A jelenleg is használatos kódlobogók 1934-ben kerültek meghatározásra.
Manapság a telefon és internet elterjedésével ez a gyakorlat már a hagyománykövetésről szól elsősorban.
Cégünknél kiváló minőségű kódlobogókat rendelhet raktárról hajókötélre rögzíthető madzagos kivitelben.
Zászlók általános jellemzői
A zászlók legfontosabb jegye az alakja. A legtöbb nemzeti lobogó téglalap alakú. A vitorlászászlók háromszögűek.
A zászlók másik legfontosabb jellemzője az oldalaránya. A magyar nemzeti zászló hivatalosan 2:1 arányú, bár a hétköznapi használatban 3:2 arányú nemzeti lobogók is elterjedtek.
A nemzeti lobogók esetén érdekesség a laikusok számára, hogy felismerhető egyfajta jellegzetes mezőfelosztás. A legtöbb lobogó 12 csoportra osztható.
Sőt, a zászlókon szereplő minták is a legtöbbször ismétlődnek.
A nemzeti lobogók fontos jellemzője továbbá a színe. Akár egyszínű, akár több szín kombinációjából tevődnek össze a színei, mindenképpen szimbolikus jelentőséggel bír. Politikai vagy vallási ideológiára, nemzeti hagyományokra, földrajzi jellegzetességre utalnak a színek.
A nemzeti zászlók tervezésekor a zászlók vízszintes elhelyezkedésűek. Ezért rendeletben csak a fekvő zászló kötelező megjelenési jellemzőit határozták meg nemzetközi szinten. Az álló nemzeti zászló formátuma szokásjog alapján került meghatározásra. A magyar álló formátumú nemzeti zászló esetén a vörös csík hosszanti és a zászlórúd felé esik. A fekvővízszintes csíkozású, álló nemzeti zászló használata nem korrekt.
A nemzeti lobogó előírt jellemzőit a következő kormányrendelet tartalmazza: 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről
Mikor kell a címeres és mikor a címer nélküli lobogót használni?
Gyakran visszatérő kérdés.
Magyarország zászlaja a három egyenlő sávból álló trikoloros zászló. A címeres zászlót az államigazgatási szervek, önkormányzatok, köztestületek használhatják. A pontos meghatározást a következő törvény tartalmazza.
2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100202.tv
Zászló-etikett
A zászló etikett nem törvényi, rendeleti meghatározáson alapul, hanem az általánosan elfogadott szokásjog határozza meg.
- Az egymás mellett megjelenő zászlóknak azonos magasságúnak kell lenniük, azonos méretű zászlórúdra, azonos magasságba kell felvonni.
- A nemzeti zászló nem jelenhet meg alárendelt szerepben más zászló mellett. A nemzeti zászló elsőbbséget élvez minden más zászlóval szemben.
- A nemzetek zászlóit az adott ország nyelve szerinti ABC sorrendben kell elhelyezni a rúddal szemben álló bal oldaláról kezdve.
- Ha két zászló kerül kihelyezésre, melynek csak egyike nemzeti zászló, annak a rúddal szemben álló bal oldalán van a helye.
- Három zászló esetén a nemzeti zászló középen helyezkedik el.
- Félkörben elhelyezett zászlók esetén a nemzeti zászló középen helyezkedik el.
- Körben elhelyezett zászlók esetén a nemzeti zászlónak közvetlenül az épület főbejáratával szemben kell lennie.
- Többféle zászló esetén a következő sorrendet kell kialakítani: nemzeti zászló/megyei zászló/gyülekezeti zászló/városi zászló/szolgálati zászló/egyéb zászló
Forrás:
Balogh László: Zászlók zsebkönyve. Cser kiadó, 2014.
Alfred Znamierowski: Zászló-enciklopédia. Athenaeum 2000 Kiadó, 2002.